by Tünde

Sziasztok! Az ember néha úgy érzi ebben az országban magát, hogy el kellene innen húzni. Néha gyengébb, néha erősebb ez az érzés. Most nálam az elhúzás a nyerő jelenleg.

Tegnapelőtt voltam a nyolcadik kerületi szakrendelőben, ugyanis a kezemen egy szép pukli nőt vasárnap. A doktor úr diagnosztizált, - az, hogy hogyan, azt inkább ne firtassuk, az egy külön blogot megér - kérte, hogy vegyek fáslit, és napokig hordjam. Lementem az első emeleten található gyógyszertárba, ahol szépen beálltam a sorba. A kezemben egy szatyor volt, a sminkkészletemmel, szemüvegemmel, gyűrűimmel, karkötömmel, strandpapuccsal, gyógyszereimmel meg az ebédemet tároló műanyag dobozzal. Amikor sorra kerültem, leraktam a pult alatt lévő szatyortartó kiugróra, majd megvettem a fáslit. Nagy sietségemben otthagytam a szatyromat. Amikor a bejárati ajtómhoz értem, (kb öt percre lakom a rendelőtől) esett le a tantusz, hogy mit csináltam. Azonnal visszarohantam, de már hűlt helye volt a szatyornak. A gyógyszertáros néni persze nem látta - nem is hibáztatom, elég öreg már, meg nem is erre kell figyelnie - azóta már mások álltak sorban, szóval teljesen felhúztam magam. Nem is értem, hogy minek kellett elvinnie, legfölül a kajásdoboz volt, tehát nem is láthatta, hogy még mi van benne. Emellett a szatyor tartalmából maximum az ékszereket tudja hasznosítani, de azok sem voltak drága holmik, csak nekem voltak fontosak, a kereszanyámtól kaptam őket. A gyógyszerek is csak nekem hasznosak, speciálisak, csak vényre kaphatók, de már alig volt bennük, a szemüveget meg mire használná, tuti nem egyforma dioptria...

Szóval nagyon fáj, hogy ellopták a szatyromat, nekem sokkal többet ért, mint a piszkos gazembernek, és kimondottan fáj, hogy egy orvosi intézményben történt, ahova általában csak azok járnak, akik eleve betegek.

Te is meséld el, hogy hogy nyúltak le! Történetedet a lenyultak@gmail.com címre várjuk!