by Transzilva

Az ember mindig tanul valami újat az élettől, pont amikor már azt gondolná, nincs új a nap alatt. Történt ugyanis, hogy pár napja egy férfi a búza-gazdálkodás és spekuláció új formáját találta fel. Csongrád településen a mi Kulcsár Attilánk kibandukolt a csongrádi rétre mint megbízásos arató, aztán BÁT bróker lett belőle. (mennyi párhuzam…)

Attilánk éles látásáról híres, felismerte ugyanis, hogy az árpa jó biznisz lehet a következő 7 évben, érdemes lehet hát ebből akár tartalékolni is.

Számolt kettőt-hármat, majd nekilátott aratni a hasznot. Természetesen nem a sajátját, ugyebár brókeralapszabály, hogy saját vagyonnal nem játszunk. Kiterjedt kapcsolati tőkéje még nem volt Attilánknak, ezért a learatott árpa spekulációra szánt hányadát az útszéli vízelvezető árokba helyezte, közraktári megőrzésre. Összesen 50 mázsa, vagyis öt tonna étkezési aranyat tudott felhalmozni, mindvégig úgy, hogy megbízói semmit nem tudtak az ügyről. A spekuláció briliánsan működött, egészen az aratás végéig, amikor is az élelmiszer válság - a vártál előbb - Csongrádba is begyűrűzött. A megbízók minden szem gabonára igényt tartottak, így Attilánk munkájának gyümölcse kevésnek tűnt a megbízók árpaföldjének méretéhez viszonyítva. Ezért jelentették a helyi hivatalban a furcsaságot, és Attilánk már a rácsok mögött készülhet a 7 szűk esztendőre. Pedig milyen jól jönne neki most egy kis árpás kenyér, a közepén egy recés vassal...